Fogalmazzuk meg megfelelően az igényeket

2013 | Szakképzés | interkulturális tapasztalat, mobilitás, munkaerőpiac, nyelvtudás, szakmai gyakorlat | Heves | Keller Krisztián

Keller Krisztián a Promtherm Agria Kft. képviseletében vett részt a geotermikus klaszter tagvállalatai számára szervezett németországi úton. Cége speciális helyzetben van: gázkészülékek szervízelésével foglalkoznak, amihez jelenleg nincs szakirányú végzettséget adó képzés, ezért rákényszerültek arra, hogy maguknak képezzék ki a szakembereiket, egy saját maguk által összeállított képzési modell alapján.

„A felvett tanuló önálló munkát 2-3 év után végezhet csak, addig szerelőpárban dolgozik egy tapasztalt kollégával, aki segíti őt az ehhez a munkához szükséges speciális tudás elsajátításában. Ezen felül az elméleti tudás egy részét is külön tanfolyamon, oktatáson kell megszereznie a tanulónak.” A fejlődési lehetőség és a biztos munkahely ellenére nem sokan vállalják azt, hogy az iskolai képzés után még ilyen sokat tanuljanak és bizonyítsanak azért, hogy önállóan dolgozhassanak. A tanulmányút egyik nagy felismerése, hogy a német tanulók a képzés végén sokkal alaposabb tudással rendelkeznek, a miénknél jóval szélesebb körű gyakorlati képzésnek köszönhetően. Az anyagiak felől megközelítve egy hasonló helyzet számukra is nagy könnyebbség lenne, hiszen a jelenlegi három év helyett elég lenne csak egy év képzést nyújtaniuk a felvett fiatalok számára.

„A tanulóknak az iskolában kellene alaposabb tudást szerezniük. Ennek kiegészítése a számunkra fontos plusz tudással már sokkal nyugodtabb, lassabb tempóban is történhetne, hiszen a munkavégzés melletti tanulás mindig lassabb. Az iskolarendszeren belül sokkal gördülékenyebben, szisztematikusabban, alaposabban lehet tanítani és tanulni, és ez a németországi duális rendszerben megvan.”

Véleménye szerint a külföldi példa megismerése a képzéssel kapcsolatos igények megfogalmazásában is segíti a vállalkozásokat. „Sok fiatal a tanulmányai vége felé közeledve sincs annak a tudásnak a birtokában, amire szüksége lenne a munkavállaláshoz. Ez számára is frusztráció, és a munkaadónak is hátrány, mert annyi plusz energiát kellene fordítania a fiatal munkaerőre, hogy az gyakran már nem vállalható. Az a fontos, hogy az igényeket megfelelően fogalmazzuk meg: kinek milyen típusú végzettségre, milyen típusú gyakorlatra van szüksége. Hasznos lenne, ha a szakképzés jóval gyakorlatorientáltabb lenne. A képzésnek ezeket az igényeket kell követnie. A cél az, hogy a pályakezdő szakmunkások rögtön be tudjanak kapcsolódni a munkába, legyen meg az a stabil alapjuk, ami ahhoz szükséges, hogy egy cégnél hasznos munkaerőként tudjanak elhelyezkedni. Kisvállalkozásként ezen nem tudunk változtatni, de tudjuk jelezni ezeket az igényeket a kamarának, melynek képviselői a megfelelő fórumokon, minisztériumoknál ezt elő tudják vezetni.”