Belecsöppenni a munka világába - Mit tehet az iskola a foglalkoztathatóság növeléséért?
2016 | | cégek és oktatás, a munka világa, interkulturális tapasztalat, munkaerőpiac, nívódíjas projekt, nyelvtudás, szakmai gyakorlat, vállalkozókészség fejlesztése | Budapest | Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskolája, Budapest
A fiatalok munkanélkülisége az Európai Unió minden tagállamában – bár eltérő mértékben – jelentkező probléma, megoldása ezért kiemelt célként jelenik meg az uniós foglalkoztatáspolitikai célkitűzések között. A készségek, kompetenciák fejlesztése, a releváns munkatapasztalat megszerzésének lehetősége, illetve a vállalkozói hajlandóság ösztönzése mind segítséget jelenthetnek a fiataloknak abban, hogy az oktatásból kikerülve könnyebben helyezkedjenek el. Mindezeket figyelembe véve a Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskola a legtöbb uniós munkavállalót foglalkoztató kis- és középvállalkozások világával igyekszik megismertetni tanulóit. A 2016-ban Nívódíjjal kitüntetett projekt eredményeiről Gere Gábor koordinátorral beszélgettünk.
Mit gondol az iskola szerepéről, hogyan tudja segíteni a fiatalokat a munka világába való beilleszkedésben, milyen eszközök állnak rendelkezésre?
A mi szerepünk hosszú távon az orientációban rejlik. Látni kell, hogy speciális helyzetben vannak a szakközépiskolák: míg korábban érettségit és szakmát szereztek a végzettek, ma már ugyanúgy csak érettségit kapnak, mint egy gimnáziumban, azzal a kiegészítéssel, hogy szakmai orientációs tárgyakat is tanulnak a diákok. A gyakorlati tudás megszerzése ráadásul a negyedik, ötödik évre tolódott. Véleményem szerint az elmúlt évek tendenciája azt mutatja, hogy a szakközépiskolák egyre inkább elszakadtak a gyakorlattól, ezért gondolkoztunk el azon, hogy egy másik úton elindulva hozzuk vissza a rendszerbe a gyakorlati tudást: ismertessük meg és csináljunk kedvet a gyerekeknek a szakmához.
Miről szól a projektjük?
Az iskolánk erőssége a nyelvoktatás, így – módosításokkal – egy korábbi Leonardo projekt felelevenítése mellett döntöttünk. Egy hónapra 20 gyereket viszünk az Egyesült Királyságba, akik egy hét nyelvtanfolyamon, majd három hét szakmai gyakorlaton vesznek részt, nem feltétlenül a tanult szakmájukban, de mindenképpen nyelvi, szaknyelvi közegben, hiszen folyamatosan angolul kommunikálnak.
9-11. évfolyamos tanulók vettek részt a projektben. Hogy érezték magukat, milyen tapasztalatokra tettek szert?
Az első héten szorongás, a második héttől kezdve folyamatos mosolygás a jellemző. Egyre jobban megnyílnak a diákok, és nagyon érdekes, ahogy átalakulnak az iskolán belüli kapcsolataik azáltal, hogy az osztályok és évfolyamok elkezdenek egymással keveredni és új barátságok születnek. Kikerülnek a szokásos életükből és belecsöppennek a munka világába, ráadásul tényleg multikulturális közegben találják magukat, mivel a partnerünk más országokból is fogad csoportokat. Sokan magabiztosabbá válnak – és ezt nagyon jól tudják itthon használni –, amikor megérzik, hogy jobban beszélnek angolul, mint például egy német gyerek, másrészt mi, a kísérőtanárok is folyamatosan biztatjuk őket. Ez alatt a négy hét alatt igazából nem tudást halmoznak fel, hiszen ennyi idő alatt nem lehet olyan sok mindent megtanulni, viszont a nyelvi, interkulturális készségeik jelentősen fejlődnek. Rájönnek, hogy csiszolni kell még a nyelvtudásukat, amikor például nem értik az ír akcentust, mások fegyelmet tanulnak.
Említette, hogy a résztvevők interkulturális készségei is fejlődnek. Tudna konkrét példát említeni?
Az angliai mobilitás alatt a gyerekek egy másik kultúrába csöppennek, és megtapasztalhatják akár azt is, hogy az angol lazaság csak addig tart, amíg nem a munkáról van szó. Volt olyan eset, hogy a kávézóban dolgozó diákunkat az első nap után elküldték, mert bár nem volt vendég, elfogadhatatlan volt a cég számára, hogy egész nap a telefonját nézegette. Ő ezt akkor megértette és többet nem követte el ugyanezt a hibát. Az interkulturális tapasztalatok egyben azt is lehetővé teszik, hogy a gyerekek el tudják helyezni magukat a világban, és felismerik, hogy értékesek, ami jót tesz az önbecsülésüknek. A magyar gyerekek egyébként nagyon fegyelmezettek, megbízhatóak és szorgalmasak – a szabadidő-szervezők gyakran versengenek értük, mert nagyon értékelik ezeket a tulajdonságokat.
Az angol céges kultúra és a magyar viszonylatok közti különbségek megjelennek-e a gyerekek tapasztalataiban, levonnak-e következtetéseket ezzel kapcsolatban?
Többségüknek nincs a mobilitáskor magyarországi munkatapasztalata, így majd csak a jövőben fogják tudni levonni ezeket a tanulságokat. Kérdés, hogy ezután hol képzelik majd el az életüket. Volt példa arra, hogy egy szállodában az egyik gyerekkel, akinek az volt a feladata, hogy mindennap áthúzza az ágyakat, leült a főnöke beszélgetni és elmondta neki, hogy harminc éve ezt ő is minden reggel megtette. Az ilyen beszélgetések pozitív hatással vannak a hozzáállásukra. És éppen ez az, amiben a leginkább fejlődnek: az attitűd. Profi hozzáállással találkoznak, és olyan élményekkel gazdagodnak, amelyek még sokáig elkísérik őket.
A tapasztalatai birtokában mit tanácsolna a kezdő projekteknek?
A pályázat lényegéről érdemes elgondolkodni, arról, hogy mi a lehetőség mögött az igazi cél. Láttam néhány olyan projektcímet, amiben szerepelt, hogy „meghódítani Európát” – de hiszen nem hódítani akarunk, hanem európaiak akarunk lenni! Ne próbáljunk egyszerre túl sokat markolni – sok országot, sok partnert. Inkább kezdjük el kicsiben, egy partnerrel, aki megbízható. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy az iskolának közös ügye legyen a projekt!
Az interjút készítette: Arany Anett, Tempus Közalapítvány, Kommunikáció
|
A projekt értékei: A projekt erősségei közé tartozik az átfogó, stratégiai gondolkodás. A résztvevők jó nevű, nagyobb kereskedelmi és szolgáltató cégeknél szerezhettek szakmai tapasztatot, ami lehetővé tette nyelvtudásuk, szakmai ismereteik, szociális kompetenciáik fejlődését. A disszemináció kapcsán kiemelendő, hogy a célcsoport számára releváns csatornákat vették igénybe, illetve az eredményeket oktatási segédanyagként az iskolai nyelvoktatásban, illetve az iskola népszerűsítésében is felhasználták. |
|
Intézmény: Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum Károlyi Mihály Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskolája, Budapest |
A 2016-os év további díjazottjairól ITT olvashat, a korábbi évek Nívódíjas projektjeit pedig ITT tudja elérni!
Az alábbi képre kattintva a cikk olvasható és letölthető pdf-ben is!
