Dr. Tarr Zsuzsanna, a Szent István Egyetem Nemzetközi és Külkapcsolati Irodájának vezetője, már a kezdetektől jelen van a Tempus Közalapítvány életében. Az Erasmus+ és CEEPUS programok mellett számos nemzetközi együttműködést koordinál. Közös képzések, nívós nemzetközi elismerések, hallgatók 72 országból és a bhutáni anyakirályné Gödöllőn.

Az egyik legrégebb óta működő CEEPUS hálózat a Te nevedhez fűződik. Mesélnél róla?

Az 1998-99-es tanévben a környező országok agrárintézményeivel hoztuk létre az @griculture and Environment in the 21st Century című CEEPUS hálózatot, amely azóta is töretlen lelkesedéssel működik. Ennek keretében több száz hallgatói és oktatói mobilitás valósult már meg, rendszeresen szervezünk nyári egyetemeket és újabban rövid szakmai kirándulásokat is a régióban. Az együttműködés legszebb eredménye a 2014-ben elindított Danube AgriFood Joint Master program, mely már az első évben két nemzetközi díjat is elnyert.

Mely programok keretében, honnan és hány külföldi hallgató tanul jelenleg a Szent István Egyetemen teljes képzésben?

Az idei tanévben a világ 72 országából 340 újonnan érkező külföldi hallgatót fogadtunk. Többségük ösztöndíjjal szerzett lehetőséget, hogy az egyetem angol nyelvű képzésein vegyen részt alap, mester vagy doktori szinten.
Az Erasmus Mundus programban két konzorciumnak is tagjai vagyunk: a KITE az afrikai, karibi és csendes-óceáni térség országaival, a TIMUR pedig Üzbegisztánnal valósít meg hallgatói és oktatói cserét.
Több mint 110 brazil diák is tanult nálunk, ezzel országosan a 4. legtöbb hallgatót befogadó magyar intézménye voltunk az MRK koordinálásával megvalósított Science without Borders programnak.
Ezen kívül évek óta jelentős kvótákat kapunk az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Földművelésügyi Minisztérium által támogatott ösztöndíjas program keretében is. Az így érkező diákok fejlődő országokból származnak.
A Stipendium Hungaricum program keretében pedig közel 150 hallgató kezdhette meg tanulmányait teljes képzésben nálunk. A legtöbb diák Algériából, Kínából, Vietnámból, Törökországból és Ecuadorból érkezett.

Ezek szerint a világ országainak több mint egyharmada képviselteti magát a Szent István Egyetemen. Jelent-e kihívást ennek a sokféle kultúrának a megjelenése?

Az Európai Unión túlmutató programok a szó szoros értelmében is új színt hoztak. Amíg egy belga, lengyel vagy francia hallgató nem volt különösebben feltűnő az intézményen belül vagy a városban, addig az ázsiai és afrikai projektek résztvevőinek meg sem kell szólalniuk, mindenki tudja, látja rajtuk, hogy külföldiek. Ezért a Nemzetközi és Külkapcsolati Iroda különösen nagy hangsúlyt fektet arra, hogy az intézményen belül és kívül is érzékenyítse a kollégákat és a lakosságot az eltérő hagyományokkal, kultúrával, vallással rendelkező hallgatók befogadására. Évek óta nemzetközi gólyatábort, azaz orientációs hetet szervezünk a hallgatóknak, a helyi újságban rendszeresen jelentetünk meg cikkeket a nemzetközi vonatkozású eseményekről, illetve a magas hallgatói létszám okán külön nemzetközi évnyitót is szervezünk, továbbá nemcsak a hallgatóinknak, de a velük foglalkozó oktatóknak és munkatársaknak is biztosítunk multikulturális tréninget.

Fel tudnád-e idézni a legkedvesebb vagy legemlékezetesebb eseményt, amely a nemzetközi együttműködésekhez kapcsolódott?

Az egyik ilyen történet 2013 tavaszán kezdődött. Telefonhívást kaptam egy addig ismeretlen cseh kollégától, aki afrikai Erasmus Mundus projektjéhez keresett partnert. A Masaryk Egyetemnek addig nem volt agráros kapcsolata (pedig Afrikában erre nagy igény mutatkozott), pár nappal a pályázat beadása előtt pedig kiderült, hogy pluszpont jár az értékelésnél, ha magyar partner is részt vesz az együttműködésben. A szintén brnói Mendel University-n régi partnerükként minket ajánlottak. A koordinátor utólag elmondta, hogy nem vett volna be konzorciumba, ha akkor nem veszem fel a telefont, és nem küldöm át neki a kívánt információkat még aznap. Ez a projekt lett az első mobilitási lehetősége a SZIE-nek az afrikai, karibi és csendes-óceáni térséggel. Azóta van teljes idejű PhD hallgatónk Gambiából és Kenyából, mesterképzést végzőnk Kamerunból és Burundiból, illetve részképzésre érkezett hallgatónk a Fiji-szigetekről, Madagaszkárról, Namíbiából és a Dominikai Köztársaságból, valamint várunk IT-kollégát Pápua Új-Guineából. Szinte hihetetlen, de azon a három évvel ezelőtti telefonbeszélgetésen múlott, hogy eljuthattam Elefántcsontpartra, Kenyába és Namíbiába projekt megbeszélésekre; Brno-val közösen rendezhettem egy zárókonferenciát Gödöllőn; és ennek a projektnek a folyománya az is, hogy sikeres Erasmus+ kreditmobilitási pályázatot adtunk be Kenyával, így az együttműködés a nairobi egyetemmel egy másik projektben tovább folytatódik.

Más különleges helyre is eljutottál a nemzetközi kapcsolatoknak köszönhetően?

2016 tavaszán Dr. Pop Marcel SOTE-s kollégámmal, Barbara Riepl tiszteletbeli thai konzul támogatásával személyesen is ellátogathattam egy csodálatos ázsiai országba, Bhutánba, amellyel a mai napig még diplomáciai kapcsolatban sincs Magyarország. Ennek ellenére, már 2014-ben ellátogatott a bhutáni anyakirályné a SZIE-re és a SOTE-ra, hogy együttműködési megállapodást írjon alá bhutáni diákok humán orvosi és mezőgazdasági képzéséről. Azt gondolom, hogy a külkapcsolati munka diplomáciai gyöngyszeme egy ilyen magas szintű látogatás protokoll szempontból is kifogástalan előkészítése. Az együttműködés azóta tovább szélesedett: Őfelsége támogatásával tárgyalásokat folytatunk környezetvédelmi és turizmus-vendéglátás területen történő hallgató- és oktatócseréről. Külön öröm számomra, hogy néhány hete Budapesten találkozhattam Bhután első miniszterelnökével, aki igyekszik közbenjárni, hogy a két ország mielőbb felvegye a diplomáciai kapcsolatot, és később akár Stipendium Hungaricum megállapodást is aláírhassanak egymással.

Mi kell ahhoz, hogy egy intézmény ilyen sikeres legyen a nemzetközi színtéren?

Azt gondolom, az a helyes hozzáállás, ha mindig nyitottak vagyunk az újra, munkánkat pedig elkötelezettség, kiszámíthatóság és pontosság jellemzi. Nálunk a nemzetközi területen dolgozó kollégák szemük előtt tartják Szent István egyik, Imre fiához intézett intelmét, mely a mai és jövőbeli diplomácia és protokoll ezeréves alappillére: „… megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak”.

A gödöllői Szent István Egyetem az Erasmus+ hallgatók küldésében és fogadásában is előkelő helyen szerepel Magyarországon. Az Erasmus program minőségi lebonyolításáért 2013-ban nívódíjat is kaptak a Tempus Közalapítványtól.

Az interjút készítette: Kilin Emőke

Utolsó módosítás: 2016.10.21.